Fodor Petra: Egy pillanat bátorság
Fülszöveg
„Két
lány, két nagyon különböző élet…
Az
egyiknek minden lehetősége megvan, hogy megvalósítsa az álmait, a másiknak
küzdenie kell, hogy elérhesse azokat…
Dóra
kezdő író, és úgy érzi, hazájában nem kapja meg azt az inspirácót, mely
elindíthatná a siker felé vezető úton. Ezért úgy dönt, egy angliai egyetem
falai közt keresi leendő hősnőjét és saját magát. A hétköznapjai a tanulás
mókuskerekében telnek, így nehezen, de végül elindul a Nagy Mű felé. Miközben
útját keresi, szembesül a múlttal, a családi tragédiák eddig elkendőzött rideg
valóságával.
Abby
igazi belevaló, bulizós angol egyetemista, egy híres, bohém drámaíró unokahúga,
akinek minden adott a boldoguláshoz. Ám miközben kreatív írást tanul az
egyetemen, rá kell jönnie, hogy egy neves rokon még nem jelenti azt, hogy az
ember maga is tehetséges…
A két
lány sorsa óhatatlanul is összeforr. A mindig rosszul választó Abby és a
választani képtelen Dóra megtalálja-e a végén a szerelmet? Rálelnek-e életük
értelmére? Melyikükből lesz író, és kinek nyit az idő újabb lehetőségeket?
Fodor
Petra első regénye az útkeresésről, a lehetőségekről és a szerelemről
elvarázsolja az olvasókat.”
Értékelés
Izgatottan
vágtam bele az olvasásba, amikor megérkezett hozzám az előolvasói példány az
Álomgyár Kiadó jóvoltából. Ezúton is hálás köszönet érte!
Amikor
elolvastam a fülszöveget, arra gondoltam, hogy izgalmas lesz egy első könyves
szerző könyvét a megjelenés előtt olvasni, ráadásul a történet is érdekesnek
tűnt. Azért is tetszett a téma, mert a nyáron részt vettem Szurovecz Kitti
online kreatívírás kurzusán, ahol sok mindent tanultam ezzel kapcsolatban
hétről-hétre. A történet cselekményének középpontjában pedig a fülszöveg
szerint az írás, az írói pálya áll, ami fontos szerepet tölt be az én életemben
is.
A sztori két
főszereplője nem is különbözhetne egymástól jobban. Dóra, a magyar lány
visszahúzódó, introvertált típus, aki szívesebben tölti szabadidejét a négy fal
között, mint társaságban. Magamra is emlékeztet, hiszen én is százszor előbb
választom elfoglaltságképp egy könyv társaságát, mint hogy bulizni menjek. Dóra
introvertáltságából kifolyólag nehezen barátkozik, ugyanakkor arra rászánja
magát, hogy egy külföldi egyetemen tanuljon kreatívírást és angol irodalmat.
A másik
főszereplő Abby, a pörgős, spontán, közvetlen és könnyen barátkozó lány, aki
sajnálatos módon egyedül él egy hatalmas házban, Londonban. Szülei elvesztése
óta hiába a gazdag társasági élet, a lapokat olvasva úgy éreztem, hogy Abby
mégis egy magányos lány.
Történetünk
fő témája, hogy mindkét lány keresi a helyét az életben csak más-más módon.
Mindketten hasonló vágyakat kergetnek, de máshogy élik meg az oda vezető utat.
Tetszett,
hogy az egyes fejezetek elején mindig van egy idézet, ami kicsit előrevetíti,
mi kerül a középpontba az adott fejezetben. Személyes kedvenceim A mansfieldi
kastélyból és a Harry Potterből származók.
Az én
életemben is nagy szerepe van Jane Austennek, akárcsak Dóráéban, ezért
kedveltem azokat a részeket a történetben, ahol említésre került. Nehezen
barátkoztam meg azzal, hogy a történetet , – bár váltott szemszögben íródott, –
nem a két lány hangján megszólalva olvashatjuk. A legtöbb mostanában olvasott
könyvem E/1-ben íródott, ezért ehhez vagyok hozzászokva. Valahogy sokkal
bensőségesebbnek érzem ezt az írásmódot, sokkal könnyebb beleképzelni magam az
egyes karakterek helyzetébe, azonosulni velük. Az E/3-ban íródott történetben
valahogy senkit sem tudtam igazán megszeretni. Voltak, akiket kedveltem, de
mégsem lettek kedvenc karaktereim, ahogy általában.
Számomra elég
lassan indult be a történet, és végig döcögősnek éreztem. Nem volt bennem a nem
tudom letenni érzés, ahogy olvastam. Sokszor túl gyorsnak éreztem a váltást a
szemszögek között és olyan helyeken csapta el az írónő a történetet, ahol én
még vártam volna, hogy jobban kidolgozásra kerül az a szál. Ezért hiányérzet
maradt bennem egy-egy helyen.
Tetszettek a Harry Potteres párhuzamok, de ezen nincs mit csodálkozni, hiszen hatalmas rajongója vagyok a sorozatnak.
Különösen szeretem azt a pillanatot, amikor elérek a regénynek arra a pontjára, amikor értelmet nyer a címe, s ez itt sem volt másképp. Az utolsó oldalakat olvasva pedig egy érdekes fordulat is vár ránk.
Alapvetően
egy könnyed, nyári olvasmányra kell számítanunk, amikor kézbe vesszük ezt a
könyvet. A jellemfejlődéseket mindenképpen kiemelném a történetből, mert azok
szerintem jól sikerültek. Az írónő
stílusa laza, fiatalos, szerethető. Olvasás közben nem rágod le a tíz körmöd az
izgalomtól, de itt nem is ezen van a hangsúly, hanem inkább a belső, lelki
folyamatokon, amiken keresztül megy Abby és Dóra. A történet végére kiderül,
hogy talán nem is különbözik annyira egymástól ez a két lány.
Ha te is kíváncsi lettél, hogy megtalálja-e magát, a helyét az életben, az írói pályán ez a két lány, akkor bátran vágj bele ebbe a történetbe!
Borító
Tetszik ez a
rajzolt borító J
Megjegyzések
Megjegyzés küldése