Kristen Ashley: A vadember
Kiadó: Gabo
Kiadás éve: 2015.
Oldalszám: 520. oldal
Ár: 2990 Ft
Besorolás: erotikus, romantikus, krimi
Itt vásárolhatod meg
"Miközben Tessa O'Hara cukrászda kirakatának kosarait tölti fel, megszólal az ajtó feletti csengő, és Tessa álmai férfiját pillantja meg. Fél perc sem kell, hogy a férfi meghívja egy sörre. Újabb fél perccel később Tessa
elfogadja a meghívást. De négy szerelmes hónap múlva Tessa rájön, hogy a férfi fedett DEA-ügynök, aki
azt akarja kideríteni, Tessa benne van-e volt férje drogügyiben.
Nyilvánvaló, hogy Tessa ezek után úgy dönt, köztük
vége mindennek.
De Brock Lucas, a DEA-ügynök nem így gondolja. A küldetéstudattól
fűtött férfi valóban elkötelezettje a hivatásának, és éveket töltött Denver
alvilágában, a társadalom alja közt. A lánnyal töltött négy hónapot azonban
igazán élvezte, hiszen Tess legalább olyan édes volt, mint a süteményei. De a
nyomozás közben Brock Tess szörnyű titkáról is tudomást szerez, és szilárdan
eltökéli, ő lesz az a férfi, aki meggyógyítja a lányt, és egyben vissza is
hozza énjének vad, szövevényes világából.
Ahogy a vad és az édes keveredik, kihívások egész sora
vár rájuk, családi tragédiák és halálos betegség. Nem beszélve Tess drogbáró
ex-férjéről és Brock volt feleségéről, aki minden eszközt bevet, hogy
szétválassza a párt.
De Brock Lucasnak is megvan a maga vad oldala, de a
múltban, a bosszú ösvényén járva egyszer már szabadon engedte magában ezt a
vadságot, nem is sejtve, hogy olyan hibát követ el, amelyért évek múlva az ő
édes Tessének kell fizetnie."
Értékelés: Az előző részhez képest egy fokkal jobb
volt ez a kötet, bár erre sem mondanám, hogy kiérdemelte volna az újraolvasós
címet.
Igen, néha valóban szükségünk van egy ilyen dráma
nélküli, különösebb gondolkodást nem igénylő, csöpögős sztorira, és ezt
valójában teljesítette is. De ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna gagyi,
nyálas, valamint ne lett volna benne mindenki "lélegzetelállítóan
jóképű" és "lélegzetelállítóan gyönyörű".
Abszolút semleges minden: a történet, a szereplők,
minden. A sok "bébi" és "édesem" az agyamra ment. Szerintem
az írónő megdöntötte a guinness rekordot az egy könyvben elhangzó bébik számával
kapcsolatban. Ez pedig számomra kifejezetten idegesítő volt.
Túlságosan elnyújtott volt és kusza.
Tess szeret sütni, ahogy én is, szóval ezeket a részeket
szerettem, de semmi több.
Egyszerűen unalmat éreztem a könyv olvasása közben,
azt hiszem, ezt nem kell tovább ragozni.
Borító: Szerintem abszolút nem illik a sztorihoz és a
főszereplőhöz sem.
Csillag: 10/3
Bepillantás a könyvbe:
„– Csak én tudtam olyan nőt kifogni, aki azt mondja
egy pitére, hogy „őszi”.
– Mert te minek neveznéd a juharszirupos pitét? –
érdeklődtem.
– Bébi, még sohasem ettem juharszirupos pitét, de
legyen az bármilyen pite, csak három jelző közül választhatsz: rossz, okés és
kurva finom.
– Akkor nagy szerencse, hogy az igazságszolgáltatásban
dolgozol, és nem ételkritikus vagy – motyogtam.
– Eegen, az tényleg nagy szerencse – hagyta rám Brock,
de éreztem a hangján, hogy mosolyog.”
„Ellie mindent elmesélt rólad meg a süteményeidről a
barátnőinek, és másról sem beszéltek, ezért elhoztam őket, hogy végre befogjam
a szájukat. De azt be kell vallanom, Tess, hogy nem tudom, adhatok-e akár egy
teáskanálnyi édességet még nekik. Már így is annyi cukor van bennük, hogy
félek, szétdurrannak ezek a hableányruhába bújt, négyéves kislány-Hulkok.”
„És az élet, mint mindig, folytatódik tovább.”
„Egy olyan nő, akinek sikerül elérnie, hogy mezítláb,
pólóban és szemüvegben, smink nélkül és lófarokba kötött hajjal is gyönyörű
legyen, miközben olyan tortát díszít, hogy az embernek összefut a nyál a
szájában, ha csak nézi is, nos… – rápillantottam, s ő gyengéden rám mosolygott
–, az elmúlt hatvannyolc évemben nem találkoztam olyan férfival, legyen az élő
vagy holt, aki ne akarna mindennél jobban egy ilyen nőt a konyhájában látni.”
Köszönet az olvasás lehetőségéért a Gabo Kiadónak!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése