"Megérdemlem, hogy minden jól végződjön!" avagy Julie Murphy: Dumplin' - Így kerek az élet
Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2016.
Oldalszám: 368
oldal
Ár: 2999 Ft
Besorolás: kortárs,
ifjúsági, romantikus regény
Itt megvásárolhatod
Fülszöveg: "Willowdean
Dickson, azaz Dundika, ahogy exszépségkirálynő anyukája hívja, mindig jól
érezte magát a bőrében. Hogy mit gondol a tökéletes bikinialakról? Azt, hogy
vegyél egy csini darabot, és vedd fel, akárhogy nézel is ki. Barátnője, Ellen –
a tökéletes amerikai lány – mindig mellette állt, és semmi problémájuk nem
volt… egészen addig, amíg Will el nem vállalt egy munkát a helyi
gyorsétkezdénél. Ott találkozott a szexi magániskolás exsportolóval, Bóval.
Willt nem is lepi meg, hogy vonzódik a fiúhoz, de az már igen, hogy a dolog
kölcsönös. Ahelyett, hogy Will ettől még magabiztosabbá válna, kételkedni kezd
magában. Végül úgy dönt, úgy szerzi vissza régi önmagát, hogy megteszi a
legrémisztőbb dolgot, amit csak el tud képzelni: jelentkezik a Miss Clover City
szépségversenyre, hogy megmutassa, pontosan annyira megérdemli azt, hogy ott
álljon, mint a sok vékony lány. Ezzel egész Clover Cityt megdöbbenti – talán a
legjobban épp saját magát."
Értékelés:
Hamarosan a mozikba kerül a kötetből készült adaptáció, ennek apropóján a Maxim Kiadó felajánlott
recenziós példányokat hírlevelében. Ezzel élve jutottam a kötethez. Mielőtt
megkaptam a kötetet belepillantottam a beleolvasóba, illetve megnéztem a film
bemutatóját is. Nagyon megtetszett mindkettő, így alig vártam, hogy kézhez
kapjam a kötetet is.
Történetünk főhőse
Willowdean, aki egy túlsúllyal küzdő tizenhét éves lány.
Édesanyja volt
szépségkirálynő, aki azóta is a szakmában utazik, s nem éppen jónak nevezhető
kapcsolata a lányával. Sokat elárul az is, hogy Dundikának hívja. Willowdean a
munkahelyén beleszeret egy fiúba, aki sokkal dögösebb nála.
Tudjátok mindenhol
meg van a hierarchia, de ez különösen jellemző az amerikai gimikben. És
Willowdean és Bó nem éppen egy kategóriába tartoznak ebben a hierarchiában.
Mindenki küzd
önmaga elfogadásával, főként a tini korszakban. A mai tökéletesség orientált,
beauty influencerekkel teli világunkban pedig ez egyre jobban jellemző a
felnőttekre is, nemcsak a tinikre.
Will és édesanyja
közti vitáknak a középpontjában is főként Will alakja áll. Azonban a lány
eltökéli, hogy megmutatja, ducin is lehet szépségkirálynő.
A szépségkirálynős
vonal nekem annyira nem fekszik, de azt hiszem, ez kellett a sztori
teljességéhez. Az viszont tetszett, amilyen kapcsolatokra tett szert Will ebben
a közegben.
A másik szál a
könyvben a romantikáé. Amúgy is szeretem a könyvekben a szerelmi háromszögeket,
ebben azonban különösen tetszett. Méghozzá azért, mert nagyon jól kidolgozta az
írónő érzelmileg. Azt volt a legjobb végigkövetni, hogy ez a romantikus szál
mit váltott ki Willből. Lássuk be, ha egy duci-izmos párost látunk, akkor
akaratlanul is megfordul a fejünkben, hogy mégis hogy lehetnek együtt? Vagy,
hogy milyen szerencsés a srác/lány, hogy még ilyen alakkal is sikerült kifognia
egy izmos srácot/lányt. Emlékszem rá, talán tavaly (vagy legalábbis hozzám
akkor ért el) nagy port kavart az instagramon egy nő képe, aki egy kicsit
molettebb alkat. Feltett egy fotót magáról a párjával, akinek kockás hasa van,
a nő pedig szerintem egyáltalán nem kövér, csak pont ott kerekebb, ahol egy
nőnek kell. Rengetegen támadták, hogy mégis, hogy élhet vele egy ilyen izmos,
jóképű férfi. Hozzátenném, hogy a nő sem egy bányarém, sőt szerintem nagyon is
szép. Willowdeanben is hasonló érzések kavarogtak: ha összejön egy izmos
sráccal, mit fog szólni hozzá mindenki más? Ha összejön egy izmos, jóképű
fiúval, és a fiú megérinti a hurkáit, rettegéssel tölti el, még ha tisztában is
van vele, hogy a fiú nagyon is vonzódik hozzá. Ilyen és ehhez hasonló
vívódásokkal kell megküzdenie a mi Willünknek, amikről nagyon érdekes volt
olvasni.
Nagyon tetszett az
is, ahogy az írónő a barátság témakörét belefoglalta a műbe. Hogy mennyire jól
szemléltette egy sovány és egy ducibb lány barátságát. Hogy ami egy sovány
lánynak teljesen természetes (teszem azt levetkőzni fürdőruhára), az egy duci
lánynak már nem annyira.
Amit még
mindenképpen szeretnék megemlíteni, az a regényben található kisvárosi
hangulat. Annyira magával ragadott, annyira részletes és szemléltető volt a
leírás, hogy szinte én is ott éreztem magam.
Összességében a
Dumplin' egy nagyon is hiteles regény. Egy fiatal lányról, aki az átlagostól
eltérő megjelenéssel bír, tele van mindenféle félelmekkel, bizonytalansággal,
bizonyítási vággyal, miközben keresi önmagát. Ez a regény nemcsak a kövérségről
szól, hanem a szerelemről, a családról, a barátságról, önmagunk megtalálásáról
is egy céltudatos, erős, de néha elbizonytalanodó lány szemén keresztül.

Rengeteg érzelmet
indított el bennem ez a könyv és úgy gondolom, hogy rendkívül inspiráló is
egyben. Kíváncsian várom, hogy megnézhessem majd a filmet!
Csillag: 10/9
Borító: Nekem nem igazán tetszik. Ha a borító alapján ítélnék, nem
hiszem, hogy elolvastam volna a könyvet.
Bepillantás a könyvbe:
"A kövér szó
kényelmetlenül érinti az embereket. De ha valaki rám néz, az első, amit
észrevesz, az a testem. A testem pedig kövér. Olyan ez, mint ahogyan
észreveszem, hogy egyes lányoknak nagy a cicijük, csillogó a hajuk, vagy
dudoros a térdük. Azokat a dolgokat oké megmondani. De az a szó, hogy kövér,
ami a legjobban jellemző rám, rosszalló arckifejezést és elsápadó arcot vált
ki. De ez vagyok én. Kövér, ami nem szitokszó. Nem sértés. Legalábbis akkor
nem, ha én mondom. Így folyton arra gondolok, miért ne lehetne már levenni a
napirendről?"
"Azt hiszem, hogy
azokat a dolgokat szeretik az emberek leginkább hallani, amelyekről nem akarunk
beszélni."
"Vannak olyan
napok, amikor tényleg tojok az egészre, és teljesen meg vagyok elégedve a
testemmel."
"Az első csókom. A
leggyorsabb dolog, ami aztán örökké tart."
"A legjobb dolgok
az életemben Dolly Parton egy – egy dalával kezdődtek."
"Az az igazság,
hogy először is azért vagyok dühös, mert kínosan éreztem magam, pedig miért is
kellene zavarban lennem? Miért kell, hogy rossz érzésem legyen, amiért
fürdőruhában be akarok menni egy medencébe, vagy mert kint akarok álldogálni?
Miért kellene úgy éreznem, hogy úgy kell berohannom a vízbe vagy ki onnét, hogy
senki ne vehesse észre azt a szörnyűséges látványt, amit a combom nyújt?"
"Amikor az ember
valakit olyan régóta ismer, nem látja meg benne ugyanazokat a dolgokat, amiket
pedig mindenki más észrevesz. De amikor valaki a múltja és nem a jelene miatt
jó barát, könnyű megtalálni azokat a közös szálakat, amik összekötik
őket."
"Nem hagyom magam
kinevetni. Nem leszek egy pár azon fele, akire mindenki rábámul, és megkérdezi:
Hogy szerezte meg azt a fiút?"
Kukkants bele a filmbemutatóba is:
Köszönet az olvasás lehetőségéért a Maxim Kiadónak!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése