Bella Andre: Most és mindörökké

Kiadó: Ulpius-ház

Kiadás éve: 2014.

Oldalszám: 350 oldal

Ár: 3499 Ft

Sorozat: Sullivan család

Besorolás: erotikus, romantikus családregény

Moly.hu link 

Megrendelés

„Mennyit érdemes kockára tenni?

Gabe Sullivan tűzoltóként minden nap az életét kockáztatja San Franciscóban, de a szívét nem teszi többé kockára. Különösen nem azért a nőért, akit egy halálos lakástűzből mentett ki… és akire egyfolytában gondol.

Megan Harris mindent a hős tűzoltónak köszönhet, aki megmentette őt meg a lányát. Mindent, kivéve a szívét. Mert miután elveszítette pilóta férjét, megesküdött, soha többé nem teszi ki magát annak, hogy olyan férfit szeret – és veszít el –, aki veszedelmes foglalkozást űz.

De amikor Gabe és Megan ismét találkozik, hogyan hagyhatná a férfi figyelmen kívül a nő bátorságát, elszántságát és szépségét? És hogyan tagadhatná meg a nő a férfitól meg a lányától a köztük kialakult erős köteléket… sőt magától a férfi édesen érzéki csókjait, amelyektől ő kockára tesz mindent, amit már oly régóta óvott.

Bella André az erotikus romantikus családregények műfajának nagysikerű írónője, a New York Times bestseller szerzője. Érzékenyen megírt történeteit már több mint tíz országban olvashatják rajongói. A Sullivan család-sorozatban megismerhetjük a testvérek, a hat fiú és az ikerlányok izgalmas szerelmi életét.”

Bevallom az első rész volt az, ami a legjobban tetszett a három kötet közül, de valószínűleg azért, mert Chase az, aki a fiúk közül a legjobban a szívemhez nőtt. De azért meg kell, mondjam, hogy Gabe sem semmi.

Ez a kötet azért tetszett, mert kicsit talán életszerűbb volt, mint a többi. Gabe hétköznapi munkát végez – tűzoltó – ezzel mindennapos kockázatot vállalva azért, hogy megmentse mások életét. Így kerül kapcsolatba Megan-nel és Summer-rel is. Egy súlyos tűzesethez riasztják, ahol ezt a csodálatos nőt és a kislányát menti ki a tűzből. Gabe felállít magának egy szabályt, miszerint sosem kezd olyan nővel, akit a mentés során ismert meg. Természetesen próbálja magát tartani ehhez a szabályhoz, de ez a nő annyira vonzza magához, hogy csak nagyon nehezen megy neki. Próbálja lerázni magáról az érzéseit, de a nő és a kislány valahogy mindig az útjába kerül és Gabe egyre jobban megismeri Megant és Summert és egyre jobban a szívéhez nőnek. Persze tudja, hogy a magának felállított szabályt akkor sem szegheti meg. De ahogy halad az idő és a fivérei is a színre lépnek, Gabe már nem titkolhatja tovább, mit érez. A végső löketet Summer adja meg a kerítőnő szerepében.

A történet teljesen hétköznapi, mégis számos fontos dologra hívja fel a figyelmet, mint például a szeretet, a bizalom, a barátság, a család, a félelem, hiány és a boldogság.

Gabe egy csupa szív, gondoskodó férfi, aki nemcsak a szexnek él, hanem komolyan családot szeretne, és ő Megant és Summert szeretné a családjának.

Persze érthető okok miatt mindkét fél – Megan és Gabe is – tartózkodik a kapcsolattól, hiszen Megan nem engedheti meg magának, hogy a lánya még egy férfit megszeressen, majd elveszítsen; Gabe pedig már pórul járt egyszer egy megmentett nővel.

Minden elismerésem az írónőé, mert merész dolog belevágni egy ekkora volumenű dologba, hogy egy ilyen nagy család történetét megírja.

Áradoztam már Gabe-ről, hogy milyen csodálatos, de nem felejthetjük el, hogy a három kötet főhősnői közül Megan a legpéldaértékűbb, hiszen egyedül nevel egy kislányt, aki nem mellesleg csodálatos, és le kell győznie a múlt démonait ahhoz, hogy ő is elérhesse az ő saját „boldogan éltek, míg meg nem haltak-ját”. Hihetetlenül erős és bátor nő, aki küzd a saját érzéseivel azért, hogy a lányának ne essen bántódása. Mindvégig a lányát helyezi saját maga elé. Egyedülálló nő az biztos.

Gabe a legédesebb pasi a világon, szereti a gyerekeket, csodálatos, ahogy Summer-rel bánik, és nagyon aranyos, ahogy féltékenykedik a testvéreire, persze alaptalanul. Na, és persze azt sem felejthetjük el, hogy bármint megtenne Meganért és Summerért.

Ami nagyon tetszett még az, ahogy az írónő átvezeti egyik kötetet a másikba, ugyanis az epilógusokban előrevetíti, kikről olvashatunk a következő kötetben. Azt is hozzá kell tennem, hogy az írónő nagyon sokat fejlődött a három kötet során.

Könnyed, hétköznapi problémákkal teli, romantikus regényt köszönthettem ebben a könyvben, ami kellően kikapcsol ahhoz, hogy az ember megfeledkezhessen a saját problémáiról és ábrándozhasson egy olyan életről, amilyen neki sosem lesz. Alig várom a Sullivan családról szóló regény folytatását, ami ezúttal egy Sullivan lány életébe enged betekintést számunkra.

Borító: Hát nem az igazi.

Csillag: 10/9

Bepillantás a könyvbe:

„– Rajtad a sor. 
Ő abban a pillanatban a háta közepére se kívánta a játékot, de tudta, hogy könnyebb, ha együtt működik Lorival. 
-Bátorság. 
[…] 
Lori kárörvendő vigyorral nézett rá. 
– Énekelj nekünk egy dalt, amely illik a tűz hangulatához. 
Marcus felnyögött, és befogta Nicola fülét. 
-Gabe- et éneklésre kérni…ez inkább tőlünk, többiektől igényel bátorságot.”

„Időnként, amikor túlságosan is nehéz szembenézni a dolgokkal, néha a legjobb megoldás besöpörni őket a szőnyeg alá. 
Mivel időnként csakis úgy lehet talpon maradni, ha az ember úgy tesz, mintha nem is lennének problémák.”

„– Nem kellene ilyen jól éreznem magam veled. 
– Tudom, hogy ellenállhatatlan vagyok – tréfálkozott a férfi.”

„– Ó! – Megnyalta az ajkát.- Hű! 
Gabe nem szólt semmit, csak a nadrág kapcsához vitte a nő kezét. 
– Oda is eljutok – ígérte Megan, de a tekintetét nem vette le Gabe mellkasáról. – Adj időt, hogy először élvezhessem a látványt, tűzoltó!”

„A helyzet teljesen világos, és a szabályokat már előző este lefektették. Szóba sem jöhetnek egymás számára. 
És mégis… valahányszor esélye kínálkozik rá, hogy nagyobb távolságot tartson tőle, azt veszi észre, hogy ehelyett inkább közeledni próbál a lányhoz.”

„-Van bármilyen terved szilveszteréjszakára? 
Megan szemmel láthatóan meglepődött egy pillanatra. 
-Hű, máris december. 31-e lenne? 
A férfi elmosolyodott, és azt mondta: 
-Ezt úgy veszem ,hogy nincs. 
-Igen – felelt a nő és folytatta. – Semmilyen tervem sincs – A szeme elkerekedett, ahogy rájött, mire irányul a kérdés. – Csak nem azt akarod javasolni, hogy te – rámutatott a másikra – meg én – itt magára mutatott. – töltsük együtt? 
-Hoho, micsoda ötlet!”