Jennifer Lynn Barnes: Örökösök viadala

 

„Avery ​pontosan tudja, mi kell a szebb jövőhöz: túlélni a gimit, szerezni egy jó egyetemi ösztöndíjat, aztán irány a nagyvilág. Az élete azonban egyik napról a másikra megváltozik, amikor kiderül, hogy a kőgazdag Tobias Hawthorne ráhagyta a teljes vagyonát. A dologban az a legfurcsább, hogy a lány nem is ismerte az idős férfit, és fogalma sincs, mivel érdemelte ki az ölébe hulló milliárdokat.

Az örökséget viszont csak egy feltétellel kaphatja meg: ha beköltözik a kastélynak beillő, titkos folyosókkal és kódokkal teli Hawthorne-házba. Ez még nem lenne vészes, de ott laknak a hoppon maradt rokonok is, köztük Tobias unokái: négy veszélyesen vonzó, zseniális srác, akik abban a hitben nőttek fel, hogy egy napon milliárdok szállnak rájuk. Az örökség legfőbb várományosa, Grayson pénzéhes szélhámosnak tartja Averyt, és mindent elkövet, hogy elüldözze. Öccse, Jameson nagyapjuk utolsó feladványának tekinti a lányt – fejtörőnek, amit meg kell oldaniuk ahhoz, hogy megértsék, miért hagyta Tobias Hawthorne egy vadidegenre a vagyonát.

Averynek két választása van: vagy elmenekül, és ezzel lemond az örökségről, vagy beszáll a játékba, amelyben az élete a tét.”

 

Értékelés:

 

Már akkor felkeltette az érdeklődésemet a kötet, amikor az Animus Kiadó még csak beharangozta, hogy érkezni fog. Bele lehetett olvasni a kiadó oldalán a könyv elejébe, ami egyből magával ragadott. Legelőször azonban talán a borító volt az, amitől úgy éreztem, ez a könyv határozottan nekem való.

Bár mostanában úgy éreztem, kinőttem már az ifjúsági regényekből, ez valahogy mégis másnak tűnt, mint a többi.

Rögtön a történet közepébe csapódunk bele és az írónő apránként csepegteti az információkat nekünk. Folyamatosan fenntartja az érdeklődést azzal, hogy nagyon finoman kapjuk az információmorzsákat egyre többet és többet követelve belőlük.

Már maga az alaptörténet sem szokványos, bár egy kicsit szappanopera szagúnak tűnik, de egyáltalán nem az. Averyt (a főszereplő lányt) felkeresik, hogy egy számára ismeretlen férfi ráhagyta szinte a teljes vagyonát. De ahhoz, hogy ezt valóban a magáénak tudhassa, a Hawthorne-családdal kell együtt élnie egy teljes évet. Persze közben megismerkedik a családdal, a média is rászáll és még egy csomó izgalmas dolog történik vele. Az élete gyakorlatilag 180 fokos fordulatot vesz, miközben azt sem tudja, mégis mit kezdjen ezzel a helyzettel.

A legjobb benne, hogy tele van megoldandó rejtélyekkel és titkokkal, miközben sosem tudhatod, kiben bízhatsz meg igazán, és ki az, aki csak fel akarja használni a „játékhoz”, amit tudsz.

A kedvencem a ház volt. Valami csodálatos és hatalmas, tele titkos rejtekhelyekkel, zeg-zugokkal.

Azt hittem, hogy nagyon tinis lesz a kötet, de kellemesen csalódtam, ugyanis egyszer sem fordult meg a fejemben ez a gondolat. A történet tele volt humorral, élvezhető, elgondolkodtató volt, sodort magával, élmény volt olvasni. Alig várom a folytatást!

Ha könnyed, rejtélyekkel teli történetre vágysz, akkor mindenképp olvasd el!

 

Borító:

Fura, hogy semmi extra nincs benne, mégis ennyire belopta magát a szívembe. Nem tudom, megmondani, miért, de egyszerűen imádom!