"Az ilyen életet csak lélek nélkül lehet elviselni."

Forrás: Moly

Kiadó: Athenaeum

Kiadás éve: 2018.

Oldalszám: 328 oldal

Besorolás: kortárs lélektani regény

„A tizenhat éves Mia, a Nyírségből származó szegény lány prostitúcióra kényszerül. Panka, a jómódú budai vállalkozók hasonló korú lánya emberkereskedők karmai közé kerül. A két lány közös kálváriája egy nyolcadik kerületi garzonban kezdődik. A rabságban mély barátság szövődik közöttük, Mia el is határozza, hogy megszökteti Pankát, még mielőtt elvinnék őt külföldre. Az események azonban nem várt fordulatot vesznek, így Mia hamarosan az üldözöttek listájára kerül. 
Szurovecz Kitti izgalmas, megdöbbentő története bár fikció, megtörtént eseményeken alapul. Vajon milyen a hazai emberkereskedelem és a szervezett prostitúció? Honnan szerzik be a lányokat? Milyen esélye van egy nagyon szegény és egy tehetős fiatalkorúnak ugyanolyan körülmények között? Mi történik, ha megromlik az egészségük, vagy felmerül egy váratlan probléma? Van bármiféle kiút? Ki lehet szállni? Ki segíthet?”

Értékelés:

Volt szerencsém október elején beszélgetőpartnerként részt venni egy író-olvasó találkozón Szurovecz Kittivel. Ennek apropóján kaptam ajándékba az írónőtől legújabb könyvét, A kisemmizett angyalt, amit ezúton is még egyszer nagyon szépen köszönök.

Már azóta szemeztem a kötettel, mióta szárnyra kaptak a hírek, hogy szeptember végén várható a megjelenés az Athenaeum Kiadónál.

A kezdetektől fogva követem az írónő munkásságát, szeretem a műveit és végigkísértem, milyen sokat fejlődött az évek során. Utóbbi három könyvében erőteljesen tabu témákat feszeget: borderline személyiségzavar párkapcsolati vonatkozásai (Hópelyhek a válladon – önéletrajzi ihletésű), poliamoria, avagy az etikus többszerelműség (A sokszívű), illetve legutóbbi könyvében pedig a gyermekprostitúció és emberkereskedelem állnak a középpontban(A kisemmizett angyal).

Kitti újságírói vénája nagy segítség ahhoz, hogy ezek a témák könyveiben megfelelően kibontakozhassanak az írói környezetben, hiszen minden témának alaposan utánajárt, kutatómunkát végzett velük kapcsolatban. Nincs ez másképp legutóbbi regényével, A kisemmizett angyallal sem.

Forrás: Google

Bevallom őszintén, napokig csak rakosgattam jobbra-balra a kötetet, valahogy féltem belekezdeni. Féltem, hogy nyomasztó lesz, féltem, hogy túlságosan megérint majd, féltem, hogy túlságosan elevenembe talál. Nem is lett ez másképp. Miután rászántam magam, hogy belekezdjek, néhány nap alatt kivégeztem. De utána is szükség volt jó pár napra a feldolgozáshoz, emésztéshez, mire úgy éreztem, „papírra” tudom vetni az érzéseimet a könyvvel, a történettel kapcsolatban.

Szeretem az olyan történeteket, amik elgondolkoztatnak, miután elolvasom őket, és ez egyértelműen olyan. Kicsit kutakodtam a magyarországi gyermekprostitúcióval kapcsolatban, mert szerettem volna statisztikai adatokat hozni, de sajnos nincsenek erről kimutatható adatok. Viszont találtam egy cikket, amiben leírják, hogy „évente 1,2 millió nő és lány kerül be a szexiparba világszerte, akiknek 30-35 százaléka 18 év alatti lány. Európában a szexuális célú emberkereskedelem áldozatainak 95 százalékát nők és gyereklányok teszik ki. Magyarország az EU adatai szerint az emberkereskedelem áldozatainak tekintetében az elsők között van. Magyarországon nincsenek komolyan vehető adatok arra nézve, hogy mekkora a prostituált gyerekek aránya, hányan lesznek emberkereskedelem áldozatai. Tekintve, hogy a nyugat-európai országokban, ahol legális a prostituáltak használata, a prostitúcióban dolgozó nők között a magyarok aránya igen magas, és az adatok szerint a prostituáltak átlagosan 12 évesen kerülnek be a szexiparba, elég magas arányokról beszélhetünk.”

Hogy őszinte legyek, eddig sosem gondoltam bele ebbe. Persze nyilván tisztában voltam vele, hogy létezik Magyarországon a prostitúció, de kisvárosban lakó lévén annyira távol állt ez tőlem, a hétköznapjaimtól, hogy bele sem gondoltam, mennyi gyerek, nő, férfi eshet ennek áldozatául. Szurovecz Kitti viszont keményen a képünkbe tolja!

Adott két lány, Panka és Mia, akik két teljesen különböző világból jöttek, mégis összefonódik a sorsuk. Mindketten más miatt kerülnek ebbe a borzasztó helyzetbe. Panka csak rosszkor volt rossz helyen, Miát pedig az élet kényszeríti rá a prostitúcióra. De vajon létezhet kiút, menekülés ebből a helyzetből?

Forrás: Google

Nagy pozitívumként említeném, hogy az írónő bemutatja azt, Magyarországon mennyire nem kapnak segítséget azok, akik ki szeretnének szabadulni ebből a pokolból. Többnyire gyermekotthonokba kerülnek ezek a lányok, ami a prostitúció melegágya (és olykor még szinte rosszabb, mintha az utcán kellene a testüket árulniuk), illetve a jog és a szociális háló is csak részben (de inkább egyáltalán nem) nyújt segítő kezet ezeknek a gyerekeknek.

Kitti megmutatja, milyen a prostituáltak helyzete, hogyan szervezik be őket egy jobb élet reményében, hogyan élik a mindennapjaikat, hogyan „dolgoznak”, hogyan bánnak velük. 

Nagyon megrázó volt számomra találkozni ezzel a világgal. Ahol a nők/lányok tárgyiasítása, az érzelmi zsarolásuk, fel-és kihasználásuk teljesen természetes dolog. Ahol az érzelmi kizsigerelés nem más, mint egy eszköz, egy játék csupán. Kegyetlen és brutális világ, ahonnan alig van kiút. Elborzasztó volt számomra olvasni, hogy Mia mennyire természetesnek érzi, hogy így él, hogy mennyivel jobbnak érzi, mint a régi életét…hisz minden nap van mit ennie. Mia ugyan elképesztően segítő kezekre talált, de mi lesz azokkal a lányokkal, akik nem ilyen szerencsések? Mi lesz azokkal, akik a gyermekotthonokban hasonló helyzettel találkoznak? Mi lesz velük? Ki segít nekik?

Nagyon sok fajta érzelem gyalogolt át rajtam a kötet olvasása közben, s még most is, ahogy írom ezt a bejegyzést: sírtam, nevettem, elborzadtam, hitetlenkedtem, dühös voltam.

A kisemmizett angyal jóval erősebb történet Kitti eddigi könyveinél. A karakterek nagyon szépen kidolgozottak, valóság közeliek, hiszen átlagosak (pozitív értelemben). Nagyon tetszett, hogy ennyire szépen belevitte Mia nyírségi származását. Persze a lányok egymásra találása kicsit tündérmesébe illő, ugyanakkor fontos része a történetnek.

A cselekmény jól felépített, és nagyon tetszett, hogy a fordulópont már a prológusban bevezetésre került, előrevetítve az eseményeket. Nagyon sok mindent dicsérhetnék még, de ahhoz jobban ki kellene bontanom a cselekményt, azt viszont nem szeretném, mert úgy gondolom, ahhoz, hogy üssön a regény, végig kell követnünk a lapokat teljes tudatlanságban, izgulva, hogy mi lesz végül a lányok sorsa.

Kitti megígérte nekem a beszélgetésünk során, hogy ne aggódjak, belecsempészte azt a kis napsugarat. Amikor már kezdtem azt hinni, hogy a fenéket, nincs itt semmiféle napsugár…akkor végre megérkezett. Végre megkaptam a napsugarat. Ami természetesen a legtöbbször az életben nem ilyen egyszerű, és nem mindig érkezik meg, de itt a kötetben adott némi reményt arra, hogy talán a valóságban is megtörténhet.

Forrás: Google

Hiába fordítjuk el a fejünket, csukjuk be a szemünket, a gyermekprostitúció akkor is létezik és jelen van. Hatalmas tisztelettel adózom Szurovecz Kitt felé, amiért volt mersze felvállalni ezt a témát, s ezzel felnyitni a szemünket! Egyszerre megbontránkoztató és szívbemarkoló történet, mely örökké velem marad, mély nyomot hagyva a lelkemben!  

Borító: Csodálatos és remekül kifejezi a regény cselekményét és hangulatát! (Már csak azt bánom, hogy nem tudtam megszerezni a borítón látható fülbevalót J )

Csillag: 10/10

Bepillantás a könyvbe:

„ Ez a lány egy kisemmizett angyal. És ki veszi észre, hogy mennyire értékes? Hogy mennyi szeretet van a szívében? Megmentett engem. Most rajtam a sor, hogy megmentsem őt.”

„Nincs rajta más, csak szomorúság, fáradtság, fájdalom, és ebben a pillanatban legalább harmincötnek tűnik. Pontosan tudom, hogy amit most tesz, azt csakis értem teszi. Hogy megmeneküljek. Ha nem segít rajtam, ez a nagydarab szemét maga alá gyűri a testem, és széttép.”

„Nincsen másom, csak a testem, ezért azt kell használnom. Oda kell adnom. Használatra. Lélek nélkül. Azt elteszem máshová, mint mán annyiszor.”

„Szorítom a kezét. Értem jött. Kellek neki. Szüksége van rám. Szeret. Engem. Sírok. Nevetek. A vállára hajtom a fejemet.”

„Én csak jót akartam. Én csak azt szerettem volna, ha ez a lány esélyt kap egy rendes életre, erre pont én vettem el tőle meg önmagamtól… Remélem, a mennyországban jól bánnak majd vele. Mert biztos vagyok abban, hogy odakerül. Mia hiába volt prosti, hiába tettek a testével azt, amit csak akartak, az angyalian jó lelkére mindig nagyon vigyázott. Én láttam. Én tudtam. Én ismertem. Köszönöm, hogy ismerhettem…”

Mint már említettem, az Országos Könyvtári Napok keretében író-olvasó találkozón beszélgethettem Szurovecz Kittivel, aki nagylelkűen aláírt néhány könyvjelzőt. Ezek közül négy darabot szeretnék kisorsolni a blog olvasói között!

Nincs más dolgod, csak légy rendszeres olvasója a blognak, és írd meg kommentben a bejegyzés alá, hogy szereted-e Szurovecz Kittit (ha igen, miért, ha nem miért), valamint, hogy van-e kedvenc könyved tőle?
Sorsolás november 12-én. (estefelé :) )