Marni Bates: Itt a vége, lúzer véle!

Kiadó: Móra

Kiadás éve: 2015.

Oldalszám: 340 oldal

Ár: 2299 Ft

Eredeti cím: Awkwardly Ever After

Sorozat: Smith Gimi

Besorolás: ifjúsági regény, LOL

"Áll a bál a Smith gimiben! Az egész suli bezsongva várja a tavaszi bulit, három diáknak viszont olyan fordulatot hozhat ez az este, amire egyáltalán nincs felkészülve… 

Melanie a csajkódex miatt nem mer járni a barátnője öccsével. De irtó nehéz ellenállni Dylannek, aki maga a két lábon járó kísértés.
A lúzer Isobelt az egyik legszexibb srác valamilyen rejtélyes okból randira hívja. A lányt már ettől is kitöri a frász, hát még attól, hogy a kamu kapcsolat Spencerrel esetleg valódira fordulhat.
Corey álmában sem gondolta, hogy egy rocksztárral járni ennyire bonyolult. Vajon elég erős a szerelmük Timmel, hogy megküzdjenek a folytonos médiacirkusszal, na meg a melegellenes tüntetőkkel, akik próbálják kitiltani őket a buliból?
Lehet, hogy ez a bál mégsem lesz mindenkinek leányálom…"

Ez az utolsó része a Smith Gimi sorozatnak. Egy kicsit más is, mint a többi, hiszen 3 részből áll. Az elsőben Mackenzie barátnője Melanie vívódik önmagával. Szeretné megszerezni Dylan-t, Mckenzie öccsét, de közben mégsem, mert Mackenzie öccséről van szó. Vívódik magával, még saját magának sem ismeri el, mit is akar valójában.

A második részben Isobel, a duci kocka kerül porondra, ugyanis mintha összeszűrné a levet a suli egyik Menő srácával, Spencerrel, persze csak a látszat kedvéért. Vagy mégsem?

A harmadikban pedig Corey és Tim kerül elő, akik a távkapcsolat „szépségeivel” vívódnak.

Értékelés: Az az igazság, hogy tetszett, hogy három részre volt osztva a könyv. Így egy kicsit mindenkinek az életébe, nézőpontjába belekóstolhattunk. Ugyanakkor az rossz volt, hogy amikor a kis történetek végére értem, kicsit csalódott voltam, mert hirtelen értek véget, én pedig olvastam volna még.

Mindhárom történetnél elmondható, hogy viszonylag lassan bontakozik ki a cselekmény, és mindegyikben némi szenvedés fedezhető fel, aztán pedig amikor beindul, hirtelen véget ér.

Talán a második történet (Isobel-Spencer) a legmeseszerűbb, hiszen nem sűrűn fordul elő, hogy egy kocka lány összejöjjön egy menő fiúval. Persze pont ettől jó a történet, mert egy kicsit elhihetjük, hogy mégis megtörténhet.

A szereplők szerethetők voltak számomra, és tetszett, hogy kiálltak magukért, még ha nem is rögtön a történet elején.

A legjobban a Corey-féle történettől tartottam. Még sosem olvastam melegekkel kapcsolatos történetet. Mármint persze mellékszereplőként voltak már könyvben, amit olvastam, de előtérbe sosem kerültek. Ne értsetek félre, nincsen semmi bajom a melegekkel, csak nem tudtam, mire számítsak.

Ennek ellenére, tetszett a történet. Bár kicsit rossz volt, hogy Corey nyavalygásáról szólt a háromnegyede, de azért megértem, hogy nem egyszerű.

Rock sztárral járni nagy nyomás, mindenhová követnek a lesifotósok, nincs egy perc nyugtod sem, mindenki tudni akar az életed minden percéről. Emellett alig látod a szerelmed, éppen csak váltatok néhány sms-t, ráadásul még a bálra sem mehetsz el vele a nemi irányultságod miatt.

Ez a történet elég kemény témát feszeget, ami manapság nagyon is aktuális. Ennek kiváltképp örültem.

Valahogy mégis Isobel és Spencer története lett a kedvencem. A kis esetlen lány a menő sráccal, aki teljesen más, ha nem a társai közt van.

Összességében mind a három történet tetszett és a Marni-rajongók imádni fogják, ahogy én is.

Az egyetlen problémám az volt, hogy kicsit összecsapottnak éreztem. De humoros volt, szerethető volt, Marnis volt! J

Borító: Illik a sorozat többi részéhez.

Csillag: 5/4

Kedvenc szereplő: Isobel

Bepillantás a könyvbe:

„-Látod, ez tetszik. Hasznos lehet a jövőre nézve. Szerinted elég, ha csak az egyik szemöldökömet vonom fel? Vagy próbáljam egyszerre mindkettőt, hátha akkor kétszer olyan gyorsan lekerül minden a csajról?”

„Egyszerűen nem létezik jó alkalom arra, hogy közöld a barátnőddel, belezúgtál az öccsébe.”

„– Őszintén, honnan tudsz te ilyeneket, Mack? 
Mackenzie enyhén elpirult, ahogy szembefordult vele. 
– Kigugliztam. 
– Tök édi vagy! – vigyorgott rá Logan.”