Könyvajánló fantasztikus témában

Luxen-sorozat

Ma a Luxen sorozatról készítettem egy kis összefoglalót, hogy miről szól, miért ajánlanám stb. :)

 Először is az Obszidiánnal kezdeném, ami ugye az első rész.

"Amikor Nyugat- Virginiába költöztünk - éppen az utolsó gimis évem előtt - nagyjából beletörődtem a rémes tájszólásba, a szakadozó internetbe és a várható tömény unalomba. Egészen addig, amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. 

Az ég kiderült.

Aztán a srác megszólalt.

Daemon dühítő. Beképzelt.

Tenyérbe mászó. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán.

De akkor, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon keze egyetlen intésével szó szerint megfagyasztotta az időt...akkor valami történt. Valami váratlan.

A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem. Jól hallottad. Idegen. Mind kiderült Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint a vegasi leszállópálya. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul rajtam a nyom. Mármint, ha nem ölöm meg addig saját kezűleg..."

Szerintem már maga a fülszöveg is nagyon megnyerő :)

És akkor a vélemény: Először tartottam ettől a könyvtől, halogattam az olvasását, hiszen egy újabb bestseller, amit mindenki agyon ajnározott. Végül letöltöttem a netről, elkezdtem olvasni, és egyszerűen magával ragadott. Olyannyira, hogy rögtön be is szereztem egy példányt belőle, na meg a folytatást is, mert volt egy olyan érzésem, hogy amint befejezem az elsőt, azonnal olvasni akarom majd a másodikat is. Persze így is lett. 

Először is: jó, hogy nem szokványos természetfeletti lényekről van benne szó. Aztán Katy szerintem nagyon jól kezeli a dolgokat, és tetszik, hogy abszolút bele tudom képzelni magam a karakterébe. Át tudom érezni minden fájdalmát és örömét is. Ez hatalmas piros pont. És ha már a piros pontoknál tartunk: hát Daemon. Ő sem egy utolsó szempont. Azt hiszem, megérne egy-két ajtócsapkodást, még akkor is ha a modora nem mindig megfelelő. Sőt nekem tetszik ez a kis piszkálódós stílus. :) 

"DAEMON BLACKKEL ÖSSZEKAPCSOLÓDNI SZÍVÁS...Ráadásul nemrég eltökélte, hogy bebizonyítja: amit irántam érez, az nem csupán bizarr kapcsolódásunk mellékhatása, hanem valódi érzelem. Nem tudom, mit gondoljak efelől, de tény, hogy mostanában már korántsem olyan bunkó velem, mint korábban. 

De nem ez a legnagyobb problémánk.

A Védelmi Minisztérium emberei körülöttünk szaglásznak. Ha rájönnek, mire képes Daemon, és főleg, hogy mi ketten összekapcsolódtunk, akkor nekünk annyi. Az iskolában felbukkanó új srác sem hiányzott. Ő is tele van titkokkal. Tudja, mi okozza a körülöttem zajló sok furcsaságot, és segítene is rajtam...de ennek súlyos ára van.

És aztán az események még vadabb fordulatot vesznek.

Láttam valakit, akit halottnak hittem. Szóljak, vagy hallgassak? Mi történt Dawsonnal? Ki árulta el? És mit akarnak Daemonéktól - na meg tőlem - a védelmiek?AZ MÁR BIZTOS: DAEMON BLACKKEL ÖSSZEKAPCSOLÓDNI NEM EGY ÉLETBIZTOSÍTÁS. Senki nem az, akinek látszik. És nem mindenki éli túl a hazugságokat..."

Vélemény: Nekem ez a rész is tetszett! :) Daemon hozta a szokásos formáját és alig vártam, hogy összejöjjenek. Érdekes volt,a hogy kialakult, hogy Blake a rossz fiú, és hogy gyakorlatilag ő is csak egy báb. Azt hiszem, ez a sorozat megunhatatlan :)

"SENKI SEM ÉRHET FEL DAEMON BLACKHEZ.

Amikor elszánta magát, hogy kimutatja irántam az érzéseit, komolyan beszélt. Soha többé nem kételkedtem benne - és most, hogy túljutottunk a zökkenőkön, újra és újra fellobban köztünk a tűz. 

Csakhogy még ő sem védheti meg családját a veszélyektől, ha eltökélik, hogy kiszabadítják szeretteiket. 

Mindazok után, amiken keresztülmentem, én sem vagyok többé ugyanaz, aki voltam. Még mindig változom, és fogalmam sincs, mi lesz a vége. 

Lépésről lépésre fedezzük fel az igazságot, és amikor szembekerülünk a hibridek vizsgálatára és kínzására kiépült titkos kormányzati szervezettel, ráébredek, hogy a képességeim előtt nincsenek határok.

A halál a mindennapjaink részévé vált. Onnan kapunk segítséget, ahonnan a legkevésbé várnánk, és a barátainkról kiderülhet, hogy valójában a halálos ellenségeink - de nem fordulunk vissza.

Akkor sem, ha az eredmény örökre szétzúzza a világunkat. 

EGYSÉGBEN AZ ERŐNK ÉS EZT ŐK IS TUDJÁK."

Vélemény: Mikor már az ember azt hinné, sikerül, minden rendben, végre helyrerázódnának a dolgok, és akkor jön megint egy ilyen sz*r!! Nem szakadhatnak el egymástól és mégis megtörtént. Na azért annak a helyében sem lennék, aki mindezt véghez vitte, mert ha Daemon a kezei közé kaparintja, abban nem lesz köszönet!! A végét leszámítva, nagyon tetszett a könyv. Együtt sírtam, nevettem, kételkedtem Katy-vel, teljesen bele tudtam magam képzelni a helyzetébe. 

"DAEMON BÁRMIT MEGTENNE, HOGY VISSZAKAPJA KATYT.

Sikeresen behatoltak Mount Weatherbe, ám az akciónak katasztrofális vége lett. Katy elszakadt tőlük. Elvették. Daemon számára most minden arról szól, hogyan lehetne őt megtalálni.

Söpörje el, aki az útjában áll? Nem kérdés. 

Perzselje fel az egész világot, hogy megmentse Katyt? Boldogan.

Tárja fel az emberiség előtt, hogy idegenek élnek közöttük? Örömmel.

Katy számára csak a túlélés maradt. Ellenségektől körülvéve az egyetlen, amit tehet, ha alkalmazkodik a helyzetéhez. Még a Daedalusban sem mindenki őrült...de a csoport céljai rémisztőek, és amit elárulnak, az felzaklatja Katyt. Kik az igazi rosszak? A Daedalus? Az emberiség? Vagy a luxenek?

Ők ketten együtt bármivel szembenéznek. A legveszedelmesebb ellenség azonban mindig is jelen volt. Amikor kiderül az igazság, és a hazugságok fala összeomlik, melyik oldalra kerül majd Daemon és Katy?

EGYÜTT MARADNAK EGYÁLTALÁN?"

Vélemény: Ez nem lehet igaz…így abbahagyni egy könyvet…ez szó szerint kicseszés az olvasókkal!!!!! Felháborító!!! :D 

A lényeg, hogy ez a sztori megint elvarázsolt, és most azt mondom, hogy azonnal kérem a következőt. Voltak benne meglepő fordulatok, ugyanakkor olyan is, amit tudtam, hogy úgy lesz, de mégis élveztem, hogy alakul a helyzet :) Ez a vég kiakaszt teljesen…mégis azonnal olvasni akarom a következőt! Próbáltam húzni-halasztani, hogy minél később olvassam végig, de sajnos nem ment :) :(

Nagyon tetszett, hogy Daemon és Katy szemszögéből is olvashattam a történetet. Így sokkal izgalmasabb volt :)

Ajánlom: Mindenkinek, aki egy kis természetfeletti feltöltődésre vágyik, illetve aki szeretne nagyon sokat nevetni. :) Na persze egy kis dráma is jár hozzá, de ahogy Katy és Daemon civakodnak...hát az jobb, mint egy kabaré :)

Néhány idézet a könyvekből, hátha így jobban kedvet kaptok hozzá :)

"– Hát, úgy egyórányi szökdelés megtenné – válaszolta, és lejjebb siklott a tekintete. Fény rebbent a szemében. – Lehet, hogy előbb jobb lenne átöltöznöd. 

Rám tört a késztetés, hogy eltakarjam magam, de ellenálltam. Nem fogok megalázkodni előtte. 
– Szó sem lehet róla, hogy egy óráig ugrándozzak. 
– Akkor körbeszaladgálhatnál a házban, fel az emeletre, meg vissza. – Elhallgatott, öntelt mosolya veszedelmessé húzódott, amikor ismét a szemembe nézett. – Aztán még mindig lefekhetünk. Úgy tudom, az is egy csomó energiát emészt fel."   /Obszidián/

"Tarts ki! Ne hagyj itt! Szavai betörtek a gondolataim közé. (…) Mit teszek? Ha rájönnek, mit csináltam…de nem veszíthetem el, nem. (…) Kérlek! Kérlek! Nem veszíthetlek el. Kérlek, nézz rám! Kérlek, ne hagyj itt! 
Itt vagyok. Kinyitottam a szemem. Itt vagyok."  /Obszidián/

"– Majd én segítek ebben Katynek – meredt Blake-re Daemon fenyegetőn. 
– Persze, csak tessék, a tiéd – intett Blake, és a kanapé karfájára ült. 
– Az bizony – vigyorodott el Daemon. Viszketett a tenyerem. 
– Nem vagyok a tiéd – jelentettem ki, bár a lelkem mélyén szerettem volna, ha cáfolja a szavaimat. 
– Mi lenne, ha nem szövegelnél folyton? – lépett mellém. 
– És mi lenne, ha szétrúgnám a…"   /Ónix/

"– Kérdezhetek valamit? 
– Attól függ — vágta rá. 
– Te… érzel valamit a közelemben? 
– Másfélére gondolsz, mint amit ma reggel éreztem, amikor feltűnt, 
milyen jól áll neked ez a farmer? 
– Daemon – sóhajtottam, és igyekeztem nem hallgatni a lányra, aki 
azt kurjongatta bennem: ÉSZREVETTE!! – Komolyan kérdeztem."   /Ónix/

"– Aggódtam az Öreg miatt, és úgy volt, hogy beszélünk még este. Nem jöttél, hanem vacsorázni vitted Andrew-t, Dee-t és Asht. Asht, az exbarátnődet. És én ezt honnan tudtam meg? A testvéredtől. Mondd, hogyan ültetek le, kényelmes volt? Dee és Andrew együtt, te meg Ash mellett? Fogadok, nagyon kényelmes volt! 
– Cica… 
– Nekem ne cicázz!"  /Opál/

"– Hiányoztál – ismertem be. 
– Tudom. Nem élhetsz nélkülem. 
– Ezt azért nem mondanám. 
– Ismerd be! 
– Na tessék! Az egód már megint útban van – cukkoltam."   /Opál/

"– Nos, van még valami. Ha a közelében vagy, vigyázz a gondolataiddal. 

– Miért? 
– Az origineknek van pár ijesztő képessége. (…) Például képesek a gondolatolvasásra úgy, hogy észre se veszed. 
Dee arca azonnal meggyvörösre lobbant. 
– Istenem! 
– Mi az? 
Az arcára csapta a tenyerét. 
– Végig, odalent…azt próbáltam elképzelni, hogy nézhet ki meztelenül…!"  /Origin/

"– Nem veszíthetünk el téged – folytatta pár pillanatnyi pokolian kellemetlen csend után. – Meg kell értened, hogy azért tettük, amit tettünk, mert szeretünk. 
– Én pedig őt szeretem. – vágtam rá tétovázás nélkül."   /Origin/

Remélem egy kicsit meghoztam a kedveteket a sorozat elolvasásához, higgyétek el, nem fogjátok megbánni! :)

Végezetül néhány videó a könyvekhez! :)