Karina Halle: A féktelen trónörökös (Északi dinasztiák 2.)

Itt megvásárolhatod

Molyos adatlap

Fülszöveg

„Egyedülálló romantikus regény.

Elsőre csak egy átlagos, húszas évei vége felé járó, jóképű fickónak tűnök. Önbizalomból soha nem szenvedtem hiányt. Tetovált testem olyan, mint egy skandináv félistené, és legalább úgy szeretem a nőket, ahogy ők engem.

Ha nem siklóernyőzöm vagy száguldok az autómmal, akkor az éppen aktuális nőmmel élvezem az életet. Egy átlagos szingli férfinak ez pont elég.

Csak hogy én nem vagyok átlagos szingli férfi.

Magnus herceg vagyok, Norvégia trónörököse. A legutóbbi botrányommal sikerült az egész királyi családot lejáratnom. Csak egyetlen módon tehetem mindezt jóvá: ha összeszedem magam, és felnövök a feladathoz. Máskülönben nem én leszek a trón várományosa. Tehát vagy lemondok a trónról, vagy… megházasodom.

Feleségül veszek egy kékvérű idegent.

Például a lichtensteini Izabella hercegnőt.

Csendes, intelligens, és hihetetlenül szép. Neki sem tetszik a házasság gondolata, és ezt nem fél a tudtomra adni. Azt mondja, igazi nőcsábász vagyok, semmit nem veszek komolyan, és akkora az egóm, hogy nem férek be a palotába. Szerintem eltökélt szándéka, hogy megkeseríti az életemet.

Annak ellenére, hogy a házasságunk maga lesz az állóháború, elhatároztam, hogy megtöröm Ella távolságtartó, prűd hozzáállását, és felszínre hozom a vad, szexi nőt, aki benne lakozik. Megmutatom, milyen az igazi királynő.

Már csak az a kérdés, hogy engedi-e.

Karina Halle New York Times bestsellerszerző legújabb szexi és romantikus királyi regénye egy igazi szerelembomba, amely ha robban, mindent lángba borít.”

 

Értékelés

Már olvastam a szerzőtől más köteteket is, többek között a sorozat előző részét. Mindig is szerettem az uralkodócsaládokról, hercegekről, hercegnőkről készült filmeket és regényeket, ezért nem volt kérdéses számomra, hogy ezt a sorozatot is olvasni fogom. Ráadás, hogy északon játszódnak a történetek, ahová régóta szeretnék eljutni. Itt rögtön meg is említeném, hogy hiányoltam a leírásokat, amik Norvégiát mutatnák be egy kicsit. Eshetett volna több szó a környezetről, a hagyományokról, magáról az országról, a kultúráról. Szívesen olvastam volna érdekességeket ezekkel kapcsolatban beleszőve a történet fonalába.

Igazából már az előző kötetben felkeltette a figyelmemet Magnus személyisége, és hogy mi állhat az őrültségei és a nemtörődömsége mögött. Ebben a kötetben sokkal jobban megismerhettük őt, hiszen mégiscsak ő az egyik főszereplő.

Tetszett, hogy Ella nem tipik nebáncsvirág és cseppet sem hordja fenn az orrát annak ellenére, hogy ő maga is nemesi családból származik.

Külön kiemelném, hogyha valaki azért nem olvasná el, mert tart az erotikus jelenetek tobzódásától, akkor javaslom, hogy mégis vegye kézbe a kötetet. Engem nem zavarnak az erotikus jelentek, de ebben a kötetben pont az volt a jó, hogy nem ezek voltak a hangsúlyosak, hanem inkább a nehézségekre, küzdelmekre, magára a történetre helyezte a szerző a hangsúlyt. Amiért nem mellesleg külön hála illeti.

Ella és Magnus kapcsolata, ismerkedése a szemünk előtt bontakozik ki, ezzel közel kerülve hozzánk, az olvasókhoz. Sokszor éreztem úgy, mintha ott lennék velük, ugyanakkor voltak részek, amik számomra kissé vontatottak voltak.

Nem szeretnék spoilerezni semmiképp sem, anélkül pedig nehéz ennél többet írni a könyvről.

Amikor kezedbe veszed a kötetet, egy könnyed, romantikus, erotikus sztorira számíts, ami néhol kiszámítható, de nem zavaró módon. Ha egy kis kikapcsolódásra vágysz, és emellett még kedveled is a herceges-hercegnős sztorikat, akkor ez a te köteted!

Borító

Nem szeretem, amikor tálalják a főszerelő külsejét a borítón, mert ilyenkor akaratlanul is úgy képzelem el olvasás közben (még ha nem is tükrözi a személyleírást, akkor is).

Köszönet az olvasás lehetőségéért az Álomgyár Kiadónak!